A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerbe a megporzó komponens csak utólag, a protokollok kidolgozásakor került bele. A biodiverzitás monitirozásához nagy szükség van arra, hogy minél kisebb ráfordítással minél több, de még kellően használható és megbízható adatot gyűjtsünk be. Ennek megfelelően a protokollok kidolgozásakor új módszerek alkalmazására tettünk javaslatot: az anyaggyűjtéshez egy továbbfejlesztett csapdatípust, illatanyag csalival (anethol-eugenol 9-1 keveréke) ellátott varsás színcsapdát, vagy más néven lampioncsapdát, a gyűjtött anyag feldolgozásához pedig morfofaj szintű feldolgozást javasol a protokoll. E két módszer tesztelését is el kellett végezni. A lampioncsapda hatékonyságát ablakcsapdáéval hasonlítottuk össze, míg a morfofaj szinten határozott csapdaanyagok adatait ugyanazon csapdaanyagok valódi fajszintig határozott adataival vetettük össze. Az illatanyaggal ellátott lampioncsapda nem minden esetben mutatkozott egyértelműen hatékonyabbnak az ablakcsapdánál a teljes méhfauna gyűjtésében, de a monitorozásban kiemelt szerepet játszó poszméheket egyértelműen hatékonyabban gyűjtötte. Ugyanakkor könnyű kezelhetősége és megbízhatósága mindenképpen indokolja az NBMR-ben való használatát. A morfofaj szintig való határozás szintén elegendőnek és alkalmazhatónak látszik a diverzitás változások nyomonkövetésére.