Kétéltű- és hüllőfajok vizsgálata
a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretein belül
A munkában résztvevő személyek:
  dr. Kiss István koordinátor (SZIE, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő),
  Bakó Botond (2001-2004: SZIE, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő, 2004- TVH, Budapest),
  Dankovics Róbert (Savaria Múzeum, Szombathely),
  dr. Kovács Tibor (1165 Budapest, Hunyadvár utca 45/d.),
  Szénási Valentin (DINP, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, Gödöllő);

A vizsgálatok célja

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Kétéltűek és hüllők protokolljában megjelenő célok és módszerek sokrétűsége miatt a KÖM TVH 2001-ben szükségesnek látta a monitorozó program teljes körű beindítását megelőzően, azok előzetes kipróbálását. Megbízásunk alapján célunk többek között az volt, hogy a protokollban szereplő projektek keretében felvetett kérdések megválaszolhatóságát értékeljük a terepi adatgyűjtések alapján, javaslatot tegyünk a protokollban leírt módszerek, a hosszú távú kivitelezésében felhasználható adatlap esetleges további pontosítására. A további években a folyamatos felméréseken volt a hangsúly. A kapott eredmények a TVH központi adatbázisába kerülnek.

Mintavételi területek

A 2001-2002 években öt kiválasztott térségben (Őrség-Vendvidék, Pilis-Visegrádi hegység, Ócsa, Gödöllői Dombvidék, Aggteleki Karszt) végeztünk felméréseket. A tájegységeken belüli a mintaterületek kiválasztásakor döntő szempont volt, hogy a kétéltű és hüllő állományok fajokban és egyedszámban minél gazdagabbak legyenek, reprezentálják a régió természeti állapotát. A mintaterületeken belüli mintavételi egységek száma változó volt, lehetőség szerint annyit vontunk be, amely a jellemző vizes és száraz élőhelyeket, és a legtöbb faj előfordulási helyét lefedi.

Tapasztalatok a módszerek alkalmazhatóságával kapcsolatban

A NBdMR keretében zajló kétéltű és hüllő felmérések tapasztalatai alapján lehetőség nyílt a tervezett módszerek összehasonlító elemzésére, amelynek alapján kiválasztottuk a leghatékonyabb vizsgálati formákat. Kétéltűeknél az egyes mintavételi időpontokat úgy kell kiválasztani, hogy azok igazodjanak a különböző fajok időjárási viszonyok által meghatározott szaporodási csúcsidőszakaihoz. A mintavétel időtartama a mintavételi hely jellegzetességeitől függően mintavételi egységenként legyen következetesen azonos. A kétéltűek vizuális keresése a szaporodóhelyeken nappal, valamint szürkület után lámpázással minden kétéltű mintavételi helyen alkalmazható, és igen hatékony, könnyen kivitelezhető. A hang alapján történő keresés korlátozottan, kiegészítő jelleggel alkalmazható a monitorozó munkában. A csapdázás a farkos kétéltűek kimutatására feltétlenül ajánlott módszer. A hálózás hatékony módszer lehet minden víztérben, de az élőhelyet durván károsíthatja, továbbá a peték és a lárvák sérülését is okozhatja, ezért nem javasoljuk. A faj jelenlétének kimutatására, egyes fajok szaporodóképes állományának létszámbecslésére jól alkalmazható a petecsomó számlálás. A faj jelenlétének megállapítása érdekében az ebihalak, lárvák vizsgálata csak akkor alkalmazható, ha a faj előfordulása a korábbi évekből ismert, de más módszerekkel nem volt megfigyelhető és a lárva a terepen is jól azonosítható. A kétéltűekéhez képest a hüllők észlelése nehezebb, a monitorozására használható általános módszerek kisebb hatékonyságúak. A vízben előforduló, vízhez kötött életmódú fajok felmérése a tavaszi időszakban összekapcsolható a kétéltűekével. A szárazföldön előforduló hüllők aktív kereséssel történő, vizuális mintavételi módszerei az élőhelyi adottságoktól függően kivitelezhetők sáv mentén vagy négyzetben, esetleg foltban.

Aktivisták résztvétele a monitorozó munkában

A jövőben a mintavételi területek száma dönti el, hogy szükséges-e bevonásuk. Részvételükre az utánpótlás nevelés miatt is szükség van. Mindenképpen szükséges a felkészítésük, és irányításuk. Úgy látjuk, hogy az aktivistákat csak bizonyos részfeladatok elvégzésére érdemes bevonni, ami mentesíti a szakértőt azok alól. Az aktivisták bevonhatók például a petecsomó számlálásba, nagy tömegben megjelenő fajok egyedszámának megállapításába, rendszeres csapda-ellenőrzésekbe.

Diavetítés